szerda, november 26, 2008

Visszatekintés

November 22-re (szombat) lehullott a hó Csángliában. Már reggelre 15-20 cm-es hó borított mindent. Ez esetben nem örültem annyira mint máskor szoktam. Azon gondolkodtam, hogy vajon a Reménység Csoport tagjai vállalják-e, hogy a csúszós útviszonyok ellenére eljöjjenek a találkozásunkra? Hát nem csalódtam. Mind vállalták. Leküzdve az akadályokat, készek voltak eljönni a betervezett közösségápoló alkalomra, amit Négyfaluban tartottunk a FAST alapitvány épületében. A nagy havazás miatt nagyon lassan lehetett közlekedni, ezért csak du. 2 órára tudtam összegyűjteni a mozgássérülteket. Szerettem volna dr. Takó Ilona nénit is elhozni Brassóból, de már nem volt időm elmenni utana, és az út is le volt zárva. Ez lett volna az első alkalom, hogy a csoportunkkal találkozzon. Tudom, hogy semmi sem történik véletlenül. Hiszem, hogy Isten még ad alkalmat, hogy ő is részt vegyen a közös alkalmainkon, ha az ő akaratával megeggyezik. Imádkozom érte. Vakon Ottó (Szatmár megyéből) és Kis Zalán (Sarmaságról) vendégeink voltak. Közös ebéddel kezdődött a program. Ezelőtt lehetőség volt személyes beszélgetésekre, eszmecserére. Ebéd után énekléssel majd Zalán bizonyságtételével és az igei üzenettel folytatódott. A decemberi hónap eseményeit is megbeszéltük és a végén imádkoztunk. Én alig várom a közös alkalmainkon, hogy imádkozzunk. Mindig épülök és bátorítást kapok hallva az őszinte imákat. Amint a háromfalusiakat vittem haza, három autót kellett kinyomjunk a sáncból, köztük egy mentőt is. A nagy havazásba lecsúsztak az úttestről. A nap végén hálát adtam az Úrnak, hogy minket megőrzött és nem akadtunk el.

Ismét együtt


Vakon Ottó boldog volt, hogy velünk lehet és mi is örültünk a jelenlétének.

Az ezt követő vasárnap is nagyon zsúfolt volt, de kiváltság az Úr munkájában fáradozni. Már reggel 9 órakor összegyültünk a brassói elöljárókkal beszélgetni és imádkozni. Kiss Zoltán testvér látogatott el hozzánk, akivel megosztottuk a gyülekezetünk ügyes-bajos dolgait, de leginkább a lelkipásztor hívással kapcsolatos kérdéseket. Építő volt ez a beszélgetés mindannyiunk számára. Tesvérünk hirdette az igét délelőtt a gyülekezetben. Közvetlen a délelőtti összejövetel után Szakál István és Paul Elemér testvérekkel elmentünk Pürkrecre, hogy beszélgessünk az evangélikus lelkésszel és meghívjuk egy adventi szolgálatra Brassóba. A meghívást nem fogadta el. Hogy miért, azt most nem részletezem. Imádkozni kell érte, hogy Isten munkálkodjon a szívében. Délután 3-tól Pürkerecen, 5-től pedig Négyfaluban szolgáltam. Vakon Ottó este visszautazott. Nagyon hálás volt, hogy egy hétvégét a családunkkal és a Reménység Csoporttal tölthetett. Zalán hétfő délelőtt Szentgyörgy felé vette az útját, én pedig Bukarestbe kellett utazzam a repüllőtérre. Az elmúlt hét folyamán ismét meglátogattam egy idős házaspárt Négyfaluból, akik aggódnak a lányuk miatt, mivel a férje beadta a válópert. A lányuk barátkozó és a kisfia rendszeresen jár a gyerekfoglakozásra hozzánk. Eddig úgy néz ki, hogy minden fáradozás hiába, mert a férje hajlíthatatlan. Már volt egy tárgyalásuk amin én is résztvettem. Január 15-én lesz a második. Kérlek imádkozzatok ezért a családért és értem is, hogy Isten használni tudjon a békéltetés szolgálatában. Pali felhívott a telefonon és örömmel újságolta, hogy jók a leguttóbbi vizsgálati eremények és 3 hónapig nem kell menjen az onkológiára kezelésre. Nagyon hálás, hogy imában hordozzuk. Kérlek imádkozztok ti is velünk együtt Pali gyógyulásáért, "...mert igen hasznos az igaz ember buzgó könyörgése."

péntek, november 21, 2008

Rodé 3 éves

Vasárnap (november 16-án) Rodé betöltötte a 3 évet. Nagyon hálásak vagyunk Istennek érte. Korához képest nagyon értelmes. Nagyon szeret óvodába járni és énekelni. Az összejöveteleinken úgy Pürkerecen mint Négyfaluban hűségesen szolgálnak énekkel és verssel. Az Úr áldja meg őket, hogy a maga idejében megtérjenek és hűséges követői legyenek Krisztusnak.
Most ez esetben cicás tortát készítettem Rodénak, aminek nagyon örült.
Rodé a szülinapi tortával
Édesanya és a gyerekek

Édesapa és a gyerekek

Ma délután Krizbán szolgáltam. Úrvacsorához is járultunk az ottani testvérnőkkel. Velem még három személy jött: Mózes bácsi Brassóból, Zalán az unokaöcsém (aki nálunk van a héten) és Vakon Ottó, aki az éjszaka érkezett hozzánk Szatmárnémeti mellől. Ottó velünk táborozott a nyáron a Barnabás házban, hiszen ő is mozgássérült. Hazafele ifjúságira is bementünk Brassóba.

Holnap ismét együtt leszünk a Reménység Csoporttal. Összegyülünk, hogy együtt épüljünk Isten igéje és a közösséggyakorlás által. Vakon Ottó vendégünk igy találkozhat a többi csapattársakkal is. A négyfalusi FAST alapítvágynál fogunk összegyülni, mert a lakásunk túl kicsinek bizonyul. Közös ebédünk lesz. A jó hír az, hogy bővül a csoportunk. Egy brassói moszgássérült néni, dr. Takó Ilona először lesz velünk holnap. Orvosnőként dolgozott annak idején Kovászna megyében, de már nyúgdíjjas és egy távoli rokona visel gondot rá jelenleg. Kérlek imádkozatok a honapi alkalmunkért, hogy Istem munkálkodjon és adjon áldást.

csütörtök, november 20, 2008

Megmozdul a parton a víz...

Lehet többen arra gondoltatok, hogy minket is elvitt az áradat, hiszen semmi életjelt nem adtam magunkról (legalább is itt a blogon) már július óta. Hála az Úrnak, hogy jól vagyunk mi is itt Hétfalu vidékén és a szüleim is Sarmaságon. Az árvíz óta már sokszor kisütöt a nap Sarmaság fölött és a nagy víznek már a nyomát is alig látni. A szülei házunk táján már nem az a látvány fogadott, mint a legutóbbi bejegyzésemhez csatolt képen látható. A szemét, iszap és a fölforgatott bútrok helyett frissen meszelt, felújított lakásba fogadtak a szüleim. Édesanyám is megvígasztalódott és már nem a múltan tűnődött. Mindebből azt a tanulságot vontam le, hogy Isten kegyelmének és szeretetének a napsugara meg tudja újítani azon testvéreinket is, akiket a bűn teljesen elárasztott és életük Krisztus illata helyett a halál bűzét árasztja. Az életük tele van világi hordalékkal, zürzavar és kétségbeesés jellemzi őket. Mig írom e sorokat eszembe jutnak ilyen emberek a rokoni körömből, az ismerőseim közül és imádkozom értük "Úram, a te kegyelmed megújító hatalmával vedd körül őket. Könyörülj meg rajtuk, hogy az életük ismét rád mutasson!" Két ének viszhangzik a szívemben: "Mentsd aki elmerűl, óvd aki pusztul..." valamint "Messzi tájról hallatszik az üzenet, jöjjetej, jöjjetek. Bűnmocsárban sűllyedező lelkeket metsetek, mentsetek..." Bárcsak alkalmas eszközök lehetnénk Isten kezében, akiket használhat ilyen elesett tesvéreink megmentésében.

Július óta sok minden történt velünk. Egy néhányat említek meg csak.

Miután Mike József testvérem családjával elköltözött Belényesbe, engem bíztak meg a Brassói gyülekezet és körzet ügykezelésével addig míg új lelipásztort hívnak. Ez a megbízás kibővítette a munkakörömet és igy több a tennivaló. De szeretném, ha ez több imával is párosulna, mert igy több mindent kell megbeszélni Istennel. Szeretném ezt a megbízatást is kellő alázattal és felelősségteljesen végezni. Kérlek imádkozzatok értem és a Brassói Gyülekezetért, hogy felismerjük Isten vezetését a lelkipásztor kérdésben.

Az Úr rendelt egy másik autót, amiét nagyon hálásak vagyunk: Volkswagen Passat-Kombi, 1994-es évjáratú. Isten felhasznált egy családot (innen Erdélyből), hogy ezt az autót megvegyék nekünk, hogy hatékonyabban tudjuk végezni a misszió munkát. A 31 éves Dacia-ért is hálásak voltunk, de ezért a kocsiért talán szavakban nem is tudjuk kifejezni hálánkat. A Reménység Csoport tagjai is folyamatosan imádkoztak egy jobb autóért. Az imájukra ez az autó a felelet.Az Úr áldja meg az adományozó családot (nevet nem említhetek), és az ő imájukat is hallgasa meg, amikor kéréseikkel hozzá fordúlnak.

A Reménység Csoporttal és a Pürkereci Gyülekezet tagjaival augusztus 29-31 között Sinaian voltunk egy közösségápoló hétvégén. Valaki ideadta a panzióját. Áldott alkalmunk volt.



Ohana Panzió - Sinaia

Együtt a hegyen

November 9-én ismét megmozdúlt a víz Barssóban. A Reménység Csoport egyik tagja, Váncsa Gyöngyi tett vallást a hitéről a bemerítés vizében. Szívből és átéléssel énekelt "Ha nincs is társam követem mégis őt...", mert ez esetben nem volt társa. De hisszük, hogy Isten tovább folytatja szabadító munkáját itt Hétfalu vídékén, és lesz társa.

Ottó, Váncsa Gyöngyi és ifj. Veress Ernő

A hétfalusi barátkozók csoportja

Ifj. Veress Ernő testvérünk szolgált úgy délelőtt mint délután. A Hétfalu vídékéről érkezett barátkozókkal valamint a Reménység Csoport tagjaival közös ebédünk volt az imaház kistermében. Áldott lgyen az Úr neve ezért a csodálatos napért.
Majd folytatom a a beszámolókat. Igyekszem ezután rendszeresen írni. Remélem sikerülni is fog.