kedd, április 15, 2008

Minden jó, ha a vége jó

Hála az Úrnak, hogy a pürkereci (ez esetben nem cz-vel írom, mert ez valakit zavar) evangélizációs hetünknek nemcsak a vége volt áldásos, hanem minden alkalma. Egy szempontból mégis jobb volt a befejezés, ugyanis vasárnap este teljesen megtelt a kis imaház. Voltak más gyülekezetekből vendégeink, a Hozsánna Kórus is jelen volt és szolgált, de barátkozók is jötte elég szép számban. Szombaton és vasárnap Balla Frigyes tv. hirdette az igét, Székelyhídról.

Szombat délelőtt volt alkalmam többet beszélgetni Frigyes testvéremmel. Kimentünk a városba is együtt. Végig vezettem azon az úton, ahol eladó telkek vannak és megosztottam vele tervünket, látásunkat. Ugyanis szeretnénk telket vásárolni (kb. 1000 m2-t) és építeni egy missziós központot (imaterem, Reménység Klub mozgássérüktek számára, pásztori lakás...). Azt is megosztottam testvéremmel, hogy errefelé nagyon drágák a telkek (35 és 40 Euro-tól fölfele). Azzal bátorított, hogy amit az Úr kezdeményez, azt finanszírozni is fogja. Ez valóban így van. Ezért nem is aggódok az árak miatt, mert ha tervünk az Úrtól van, akkor meg fog valósulni.
Míg jártunk, kipukkant a kocsim kereke. Elmentünk és megjavíttattuk. Már jól ismert a szerelő, mert ez volt a harmadik látogatásom nála a hét folyamán.
Miután megebédeltünk, bementünk Brassóba ifjúságira. Evangélizációs alkalom volt 3 órától "Keresztyénség. Szabadság?" témakörben. Frigyes testvérem szolgát. Személyes bizonyságtételével, határozott hanghozdozásával, egészséges humorával, igére épült tanításával lekötötte a fiatalok figyelmét.


Az Úr jelenléte érezhető volt. A végén a fiatalok arra kérték Frigyest, hogy énekeljen egy néhány éneket. Kis unszolás után, kezébe vette a gitárt és énekelt. Elmondta, hogy megtérése előtt lakodalmakon és könnyűzene fesztiválokon zenélt az együttesével. Hála az Úrnak, hogy most az Úr szabadításáról énekel, amit megtapasztalt.


Este 7-re Pürkerecre mentünk. A Hozsánna Kórus is kijött. Nagyon áldott alkalmunk volt ismét. Isten országáról szóltak az énekek és az igehirdetés is a Fil 3,20-21 alapján.


"Minannyiunknak szükségünk van otthonra... Otthonra, ahol szeretnek bennünket, ahol megbecsülésben van részünk és igazság uralkodik. Ilyen otthont készít számunkra Jézus a mennyben... Isten országa nekünk készíttetett..." -hangzott az üzenet.
A végén voltak, akik hálát adtak mennyei polgárjogukért, mások kérték az Urat, hogy jöjjön el Isten országa az ő életükbe is.
Az összejövetel után Rab Tamásék hívták Frigyes tv.-t vacsorára.

Vasárnap délelőtt én Pürkerecen szolgáltam, Frigyes testvérem pedig Brassóban. A bibliaórai igét vettem délelőtt - Zsid 3,16-4,13. "Mit kell tegyünk, hogy bemenjünk az Isten nyugalmába? (1)Tanuljunk a választott néptől, akik intő példaként állnak előttünk és ne keményítsük meg a szívünket...(2)Engedelmeskedjünk...(3)Ne vissza fele nézzünk, hanem előre...(4) Buzdítsuk egymást minden egyes napon, amíg tart a ma...(5)Készüljünk el a számadásra."
Az délelőtti összejövetel végén Benike és Rodé szokott szolgálni.
Az egyik vasárnap délelőtt, amint jöttem le a szószékről útamat állta Beni, és azt mondta:
- Apa, most én is szeretnék mondani valamit.
- Mit szeretnél mondani?
-Egy verset.
-Meghallgatják a testvérek? - kérdeztem.
-Igen.
Elmodta a versét hiba nélkül.
Erre Rodé is felbátorodott és engedélyt kért egy énekre. Kiállt középre és elkezdte nagy hangon énekelni: Virágéknál ég a világ, most sütik a rántott békát...
Csak ennyit sikerült elénekeljen, mert leállítottam és arra kértem, hogy válasszon egy másik éneket. Magamra ismertem benne. Gyermekkoromban én is elszavaltam a Száraztónak nedves partján... című verset a szatmárnémeti imaházban. Pontosabban el szavaltam volna, ha Pali bátyám le nem intett volna a padból. Kiigazított és folytattam egy oda illő versel. Rodé is ezt tette. Egy másik éneket választott, amit Benivel ketten elénekeltek:"Nekem, nekem, nekem Ő a mindenem..."
Beni és Rodé a pürkereci imaházban


Nagyon örülök, mert gyermekeink örömmel szolgálnak. Bárcsak egész életükben jellemezné őket ez a szolgálatkészség. Add Úram, hogy így legyen!

Este 7 órától befejező evangélizációs istentiszteletünk volt. Amint már említettem az elején, megtelt az imaház. A Reménységről hangzott az ige a Róm 15,12-13 alapján. Mindenki figyelmesen és érdeklődéssel hallgatta az Hozsánna Kórus csodálatos énekeit, amelyek előkészítették a szívek talaját az Ige számára. A prédikáció alatt is ugyanolyan figyelmes volt a gyülekezet. Éreztük, hogy a reménység Istene megújítja megkopott reményünket. A végén, Pali ismét kérte, hogy imádkozzunk érte, mert élő reménységre van szüksége.
Hála van a szívemben az elmúlt hétért. Tudom, hogy a hirdetett ige gyümölcsözni fog sokak életében. Köszönöm, hogy imában hordaztatok bennünket. Ez után is tegyétek!
Frigyes testvéremék még vasárnap este hazaindultak. Az Úr megőrízte őket a hosszú úton, és reggel 5 után egészségben hazaértek.

Hétfőn egész nap a Katica néni kertjében dolgoztam. Ebben az esetben jó volt kifáradni. A gyerekek is kijöttek velem és kifutkosták magukat. A feleségem is velünk volt egy darabig, de ő hazament, végezni a házi tennivalókat. Miután felástam a kertet, bekapáltam és elgerebjéltem. Úgy terveztem, hogy ma (kedden) sikerül elveteményezni a frissen feldolgozott földbe, de eljött az eső. Ezért is hála. Lesz még napsütés és akkor folytatjuk a kertészkedést.

Ma itthon voltam a családommal, hiszen ez az én Sabbatom.

Imakérések

Kérlek imádkozzatok tovább Pali egészségéért. A tegnap ismét bement az onkológiára. Ez esetben sugarazni fogják.

Ildikó és Gyöngyi is a kórházba készülnek. Ők is a csoportunk tagjai. Imádkozzatok értük is.

Nemrég értesültem, hogy a Reménység Csoportból Bándi Csillának (aki sarmaságon él) meghalt az egyetlen testvére, Attila. 45 év körüli férfíről van szó, akinek egy vírusos megfázás halálát okozta. Elég sokat segítette tolókocsis nővérét, Csillát. A munkahelyén összeesett, bevitték Zilahra, majd Kolozsvárra a kórházba, de már nem tudtak segíteni. Mindez három nap leforgása alatt történt. Emlékezzünk meg e gyászoló családról és imádkozzunk értük, hogy vígasztalást nyerjenek.